5/02/2015

Shakespeare Projekt: Ahogy tetszik (Vendégposzt. Szerzője: Szofi17)

Néhány szó tőlem, Kírarozitól még az eksön előtt: Ez egy vendégposzt, amit Szofi17 írt, én csak a felületet adtam bele és egyben a Shakespeare Projekt sokadik állomása. Olvassátok, nekem nagyon tetszett.

Nem az én írásom az első itt, ezen az oldalon, ezért nem is kell hosszan kifejtenem, hogy mi is az a:





Tudni kell rólam, hogy –szégyenszemre- ilyen összefüggően még sosem olvastam Shakespeare-t. Bele-beleolvastam gyűjteményekbe, de egy egészet még nem 'tettem magamévá'. Így nagyon friss volt a dolog, sokáig nem tetszett, hogy vissza kell lapoznom.
Végül azonban kijelenthetem, hogy nemcsak átrágni sikerült magam a művön, hanem megszeretni is!
                                                 
                                           Shakespeare:
                                                                      Ahogy tetszik

A színdarab, amiből mindenki tud idézni. Amiben elhangzik a talán legtöbbet hangoztatott színpadi mondat (tudjátok: ,,színház az egész világ..."). A mű, melyből nagypapám annyit szaval nekem (,,légy egy darabig semmirevaló"). Ami Shakespeare egyik legnagyobb műve, amit még egy 5 perces rövidfilmbe is beletömtek. Tucatszor adaptálták.

Most lássuk, ÉN mit hozok ki belőle!




A történet az elején már mosolygásra késztett: Oliver és Orlando ugyanazt művelik, amit mi az öcsémmel hétvégén. 

Orlando aztán úgy dönt, kinövi bátyjával való csetepatét, nagyobb falatot keres. És mi lenne nagyobb falat, mint egy hivatásos bajvívó?

,,Yep!"- gondolja Orlando, és rögtön ki is hívja a bajnokot. Mielőtt vérbemenő, izgi harcért kiáltanánk, sajnos nézzünk szembe a tényekkel: a küzdelmet igazán szűkszavúan írja le Shakespeare. Viszont a lényeg: NYER! És vajon mit?

Nem, nem csak tapasztalatot. Hanem Rosalinda szívét!

Sajnos nem olyan könnyű az: szöknie kell. Mert mi a francért nyerte meg azt a küzdelmet a hülye?! Ádám, idős, de hű szolgája vele megy az Ardennekbe, mert az ő korában nem voltak cserkészek, és fél a tevékenység hiányának káros következményeitől... ja, bocs, az másik színdarab.

Közben a csajoknál is áll a buli: a gonosz Fridrik száműzni akarja apja után a lányát is, a mi cuki Rosalindánkat is. A megagigagonosz uralkodó lányának Rosie helyett nem vesz iPhone-t, ezért inkább ő is elmegy hazulról.

Bátor csajok ezek! Megszöknek. És hogy ne unatkozzanak, magukhoz veszik Próbakőt, a bolondot - aki mellesleg a kedvenc szereplőm, s elmékedései a sajtos tésztáról oly magasröptűek, hogy az embernek többször is újra kell olvasnia -, mer' ha a mosdóba csapatban járnak, a hegyekben miért ne? Merthogy ők is oda tartanak! (Valószínűleg ott van a legnagyobb nightclub)

A legaranyosabb dolog most jön: hogy minél érdekesebb legyen (meg ne tűnjön fel egykönnyen) nevet s nemet is változtatnak… Nem békák ezek, ne tessenek erre gondolni! Rosalinda egyszerűen csak beöltözik fiúnak. Később kiderül, nagyon jól csinálja, erre majd még rátérek.

Orlandóéknál a baj van: Ádám egyszercsak úgy gondolja, elfárad…úgy örökre. Orlando nem bírja a lustákat, de koldul követőének kaját. Nem is akárkitől! Ez a jelenet azért is fontos, mert itt hangzik el AZ a bizonyos mondat, amit úgy imádunk hangoztatni.

A szerelmeseket se hagyhatom ki: Orlandónk egyszerlátott babájába, a pásztor Silvius Phobe-be szerelmes. Próbakő is megtalálja foltját. Röpködnek a versek! (Másik kedvencemnek, Szövegronthó Oliver lelkésznek bezony sok a dolga)

És - mint tudjuk – a szerelem vak. Ahogy Orlando is. Emlékeztek, hogy Rosie fiúnak van öltözve? Mondtam én, hogy már-már túl jól csinálja! Hisz’ a pasi legyező nélkül már fel se ismeri! A csaj úgy szívatózik vele, ahogy akarja, még Rosalindának is hívatja magát. Szegény teljesen át lett vágva a palánkon!

S amíg Rosie várja, hogy Orland NemBloom megtalálja a különbségeket egy férfi és egy nő között, elmegy párkapcsolati terapeutának Silviusékhoz. Ez annyira nem jön össze, mivel Phobe inkább a mi kis crossdresser-ünkbe lesz szerelmes. Na, ilyen szerelmi háromszög még a Matched trilógiában sincs! 

Mielőtt a mindenki-mindenkivel felállás állna be, eljön Hymen, bevezeti a nőket, akik immár úgy is néznek ki, és a két pasinak (apja, a száműzött herceg és Orlando) reakcióideje felpörgetvén rájön: hogy néddmá, ez a Rozi!

Hymen hát -ha már itt van- megtartja a quadra esküvőt (közben Oliver, Orlando bátyja is összejött Celiával) és végre felkereshetik azt a nightclubot, amiért érdemes volt a hegyekbe menni.


Az epilógus abszolút a kedvenc részem! Egyszerűen imádom, talán a híres színházas mondatnál is jobb. :)

Pár szó a moziról
Az Ahogy tetszik-ről több kis- és nagyfilmet is forgattak.
Mielőtt nekiállnék, érdemes megnézni a Watch Mojo „jegyzeteit”:
Az 1936-os fekete-fehér filmből csak szöveg miatt értettem bármit is, látni alig láttam valamit. Sajnos mai napig nem tudom, hogy ki kicsoda is volt pontosan. Mindegy, legalább ennek a végén is „ugráltak”, ami az egyik legkedvesebb jelenetemmé választottam.



Természetesen az amatőr rajongók se maradhattak ki a buliból! A Délnyugat-Georgia Állambeli Egyetem Színikara (fordítás csillagos 5) is feldolgozta. Érdemes őket is meglesni!


Utoljára hagytam a kedvencem. A 2006-os filmet láttam legelőször, és rögtön elnyerte a tetszésem. Megér egy misét!

Kezdjük ott, hogy az egész film tele van japánokkal. Ami oké, szeretem Japán kultúráját..., de miért? Na jó, ad egy-két fantasztikus jelenetet, lásd: párbajvívó Charles a küzdelemben jól meggatyázza (igen, tényleg ez történik) szegény Orlandót, és az esküvő(k) is szebben mutat(nak) japanese style-ban. Az epilógus pedig mindent visz!

Az IMDb 6,3-ra értékeli a filmet, én pedig inkább csendben maradok :)

Az választott műven epilógusát sokáig dicsértem. Sajnos én ha belepusztulok se tudok megközelítőleg olyan jó írni. Így hát stílusosan egy idézettel búcsúzom:


Egy biztos: most egy darabig minden c betűm után z-t fogok tenni :)


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése